AZ ÉBER LÉNY
Egy Tisztánlátó útja
Kedves Kicsi Én!
Te nem vagy egy mindennapi valaki, persze, sokan nem azok, de Te kiváltképp az vagy.
Azt is tudom, hogy még csak 6 éves vagy, de már most furának érzed, ahol vagy, ezt a helyet, ahol élsz, amit itt Földnek hívnak.
Tudom, hogy idegennek érzed magad itt, ahol minden olyan más, mint Te vagy.
De én már azt is tudom, hogy ez miért van. Én, vagy is Te, 49 éves vagyok most, vagyis mi, és megmutatom Neked az előtted álló időket, az ÉLETTÖRTÉNETED.
Mert nálam, azaz nálunk jobban, senki sem tudja…
Az én múltam a Te jövőd: hát elmesélem Neked!
Most kezdtél iskolába járni és a sakkszakkör jó választás, alsó tagozatban rengeteget fogsz játszani, versenyekre is eljársz. Néhányan tartanak majd tőled, mert kikapnak tőled a meccseken, de sokkal jobb játékosoknál alulmaradsz, nem fogsz benne nagyon kiemelkedő lenni. Leigazolt játékos leszel, de aztán a felső tagozatban ez véget ér.
Sokra nem viszed a sakkozással, mégis megtanulsz stratégiában látni dolgokat, felülről szemlélni valamit, így átlátni valami egészét és nem ragadni bele egy részpillanatba. Már akkor megtanulsz előre tervezni, ami a későbbiekben nagy hasznodra válik.
A sport folyamatosan ott van az életedben veled, rengeteget focizol a grundon a barátokkal, sokat bringáztok. Számtalan sportversenyen veszel majd részt egyéni futásban, öttusában és csapatban is. Rövidtávon gyors vagy, mint egy gepárd, hosszútávon mérhetetlenül elszánt és kitartó. Távolugrásban az 5 méter 56 cm-es eredményed évekig az általános iskola legjobb eredménye: jó ideig senki sem dönti meg! Egyik versenyen annyira fáj majd a vádlid, hogy minden egyes ugrás előtt erőteljesen masszírozni kell, mert alig bírod. De az ugrások utáni elviselhetetlen fájdalmakkal is végig csinálod: ekkor 9 éves vagy.
A sport folyamatosan ott van az életedben veled, rengeteget focizol a grundon a barátokkal, sokat bringáztok. Számtalan sportversenyen veszel majd részt egyéni futásban, öttusában és csapatban is. Rövidtávon gyors vagy, mint egy gepárd, hosszútávon mérhetetlenül elszánt és kitartó. Távolugrásban az 5 méter 56 cm-es eredményed évekig az általános iskola legjobb eredménye: jó ideig senki sem dönti meg! Egyik versenyen annyira fáj majd a vádlid, hogy minden egyes ugrás előtt erőteljesen masszírozni kell, mert alig bírod. De az ugrások utáni elviselhetetlen fájdalmakkal is végig csinálod: ekkor 9 éves vagy.Sok versenyen veszel részt, érmeket szerzel majd, de ebben sem érsz el kimagasló eredményeket.
Viszont meglátod és megmutatod a sport által saját magadnak, hogy milyen erő és dinamika rejlik benned, mennyire makacsul kitartasz.
13 évesen egy álomszerű valóságban megkereslek, látni akarlak és beszélni veled: ekkor én 33 éves vagyok. Már akkor túl sok idő telt el benned, fájdalomban – pedig még alig éltél itt. 20 év után én tudtam, hogy szükséged van arra, hogy lásd, mivé lettél, mivé formálódtál közben, hogy erőt meríts a mindennapjaidhoz. Nehezen tudsz lányokkal kapcsolatot létrehozni, egyáltalán beszélgetni velük vagy megismerkedni, félénk vagy és lelkiekben túlságosan érzelmes és érzékeny.
13 évesen egy álomszerű valóságban megkereslek, látni akarlak és beszélni veled: ekkor én 33 éves vagyok. Már akkor túl sok idő telt el benned, fájdalomban – pedig még alig éltél itt. 20 év után én tudtam, hogy szükséged van arra, hogy lásd, mivé lettél, mivé formálódtál közben, hogy erőt meríts a mindennapjaidhoz. Nehezen tudsz lányokkal kapcsolatot létrehozni, egyáltalán beszélgetni velük vagy megismerkedni, félénk vagy és lelkiekben túlságosan érzelmes és érzékeny.Amikor találkozunk a sulidban, órai szünetben, emlékszem, te ott álltál előttem, felnézve rám egyfolytában beszéltél hozzám. Tudtad, hogy te én vagyok. Én csak hallgattalak és néztelek, belül könnyezve, kívül örülve neked: olyan jó volt látni téged, vagyis fiatalon magamat. Közben rohangáltak a gyerekek, tanárok mentek el mellettünk, de te és én csak egymásra figyeltünk. Mindent meghallgattam, amit el akartál mondani az iskolai szünetnek abban a pár percében – közben mosolyogtam rád és figyeltelek. Emlékszem a kócos hajadra, és a ruhádra, ami a mostani divathoz képest elavult. Annyi mindent mondtál akkor egyszerre, hogy semmi sem maradt meg bennem belőle.
De a mondatra emlékszem, amit én mondtam neked!
Mikor befejezted és már menned kellett órára, én csak ezt az egy mondatot mondtam neked, és arra kértelek, hogy fogadd meg: Emlékszel rá? Amit mondtam? Az érzelmi jövődre?
A mondtad így szólt: – „Szeresd az embereket, bármilyenek is!”
Én most ezt leírva neked, tudom és érzem, hogy nemcsak meghallgattad, hanem valóban meg is fogadtad!
Mert ez így lett!
Annyira jó… mert tényleg így lett!
Te tényleg szereted majd az embereket, bárhogyan is viselkednek, bármit is tesznek veled!
Neked köszönhetően most én ezt érezhetem! Úgyhogy, köszönöm neked!
Ekkor ragyogott fel benned az, hogy mit jelent tisztán szeretni feltétel nélküliség helyett! És ez a ragyogás rávilágított mindenkire ezután, akivel csak találkoztál, de talán azokra is, akikkel nem.
Még ebben az évben megismered első komoly Szerelmedet. Nagyon fontos és meghatározó, ahogy megéled az erőteljes kapcsolódást, sok fiatalos könnyel és mosollyal karöltve. Sok közös élményben éled meg, hogy tartozol valakihez, aki szeret téged, vagyis, téged szeret. Az a másfél év a későbbiekben is meghatározza számodra a szerelem szépséges, de olykor fájdalmasan mélységes fontosságát. Furcsán ér véget ez a kapcsolat: állsz majd némán, ahogy mással látod őt, és azt, ahogy vissza már nem nézően sétál ki az életedből.
A szerelem-érzelem az egyik legnagyobb magasztossággal van majd benned, erős fontosságú érzelmeddé válik: szeretsz majd szerelmes lenni.
15 éves korodban meghozod életed egyik legrosszabb döntését: jelentkezel villanyszerelőnek, a becenevén „tahó” nevezetű iskolába!
Végtelen fájdalom és szorongás veszi kezdetét!!!
Az osztálynak, amibe kerülsz, sok olyan tagja van, akik gúnyolódnak rajtad és másokon. Te szemüveget hordasz és nekik ez egy ok, amitől neked kisebbrendűségi érzésed lesz, de anélkül nem látsz és hordanod kell. A sok, számukra nem tetsző dolog mellett ezzel is gúny tárgyává teszed ki magad. Néhányan az osztályból megaláznak, megszégyenítenek mások előtt, közröhelynek tesznek ki matricával a hátadon, a lányok előtt számukra vicces hazugságokat mondva közösen röhögnek ki – az esetet az egész osztály tudja, csak te nem. Néhányan nem bántanak, de nem állnak melléd, így az osztály egyik bohóca leszel. A tanárok is tudják, de nem tesznek semmit.
Nem vagy okos, ezért hülyének tartanak; nem vagy erős, ezért szórakoznak veled; de te nem támadsz vissza, pedig tán megtehetnéd, inkább szenvedsz és menekülnél a világból, de az iskola számodra kötelességként van, és gyötrelmek közepette is folytatod tovább.
Azután sem érted a számokat, mert téged az érzelmek érdekelnek, nem gondolod át, mert számodra a gondolat nem fontos – érezni szeretsz, és szeretni szeretsz. Túlzottan más vagy, nem illesz bele az átlagba, ezért közösítenek ki. Próbálkozol csatlakozni az osztályban bárkihez, de szégyellnek téged, így ellöknek maguktól. Egyedül jársz iskolába, és egyedül jársz haza. Túlérzékeny leszel, ami már szinte ellened fordul.
Aztán már nem tanulsz jól, éppen csak átengednek, és ez még rosszabbít a helyzeteden. Közben a sportban elért eredményeid sem változtatnak a helyzeten semmit, hiába jársz még akkor is versenyekre. Pedig a testnevelés tanár háromszor is invitál, hogy járj akrobatikus órákra, de te nem mész – ez a második nem jó döntésed.
A szenvedéseidben, bármilyen erősek is benned, nem fognak ki rajtad! Egyszer sem kezdeményezel megtorlást, sem bosszút nem forralsz. Viszont megismered közben önmagad határait, hogy bármi is van, nem mondasz le rólad, nem válsz azzá, aki a legerősebb fájdalom hatások kapcsán lemond önmaga benne levő önjóságáról.
18 évesen besorolnak katonának, és a megaláztatások még egy évig folytatódnak tovább. Ugyan nem laktanyában vagy, de a két körlet pár tagja közösen fordul ellened. Szintén gyengének látnak, mivel az is vagy, és szétszednek, lelki darabjaidra. Nincs hova menekülnöd, a katonaság kötelez, nem mehetsz el sehova. Egyezer éjjel, mikor részegen hőbölögnek veled, kirohansz az éjszakába, a szakadó esőbe futsz minél messzebbre, hogy ne találjanak meg, ne bántsanak, és a két óra jéghideg fagyoskodás tartod elegendőnek, hogy visszatérj az ágyadba. A körletben némán elviseled a többiek szeme láttára, mikor minden kezükbe eső tárggyal megdobálnak, és máskor, mikor csak egy rossz szót szólsz az egyiknek, a ruhádon keresztül rángat meg. Tehetetlennek érzed magad… De a beosztásod szerint, mint Lőteres Gyalogsági Toronykezelő Katona, némileg kompenzálja a helyzetet, mert egy van belőled és fontosnak érzed magad. A tisztek téged keresnek személyesen, mert te értesz ott sok mindenhez, ami nekik fontos. De ez nem tudja szebbé tenni a dolgokat, csak némileg könnyít rajtuk.
Az egyedüllétbe menekülsz, a természetet járod, és horgászol. Sokat horgászol. Nagyon sok éven át. Mert az kikapcsol és magad lehetsz. Nincs melletted senki, csak a néma halak és a természet téged nem bántó csendes hangjai.
A KATONASÁG BEFEJEZTÉVEL NAGYOT FORDUL AZ ÉLETED!!!
20 éves vagy és nem tudod, pontosan mit is kezdj az élettel, az életeddel, hiába lett szakmád. Érzed, hogy valami más út van számodra előkészülőben. És amikor felteszik neked a családban a kérdést, hogy mivel akarsz foglalkozni, rögtön megérzed. Nem tudod pontosan, de valahogy mégis tudod. A válaszod mindössze ennyi:
– „Nem tudom, mivel fogok foglalkozni, csak azt tudom, hogy az jó lesz nekem”.
És jól érezted! Táncolni fogsz, nagyon sokat! 16 éven át! És nem szeretni, hanem imádni fogod!
Jól teszed, hogy beiratkozol abba a tánctáborba, amit egy újságban látsz meg, mert az indítja el benned az egészet. Ti vagytok az elsők a környéken.
A táncstúdió neve: Androméda Táncstúdió
A táncoktatást nem egyedül kezded el, hanem egy barátoddal, aki szintén szeret táncolni és együtt jártok konditerembe. Pestre utaztok heti kétszer táncórákra, és ezután 1 év múlva már saját órákat tartotok.
Úgy érzitek, a tánc és az oktatása bennetek is megvan.
Mielőtt elkezded a táncoktatást, dupla térdszalagszakadást fogsz elszenvedni: óriási fájdalmakkal küzdesz majd meg, de ez téged nem tántorít el, sőt, még elszántabbá tesz. Táncolni akarsz és táncolni is fogsz, nem érdekelnek a körülmények, sem a lábadon levő gipsz. Életed első, saját koreográfiás fellépését sem fogja ez meggátolni, ami több száz ember előtt zajlik majd! Az orvos emlékezni fog rád, mert azt mondtad neki, neked nem fél év a gyógyulás, és a kötelező 6 hét helyett vegye le a gipszet 5 hét múlva, mert neked fellépésed van! És levette…
A lendületet és a szabadságot keresed! Ahogy a tánckoreografált zenében is énekli:
Annyira szabad akarok lenni…
Te vezetőnek születtél és ez nem szűnik meg benned, bármi is történik majd korábban. Ez mindig ott lakozott benned, csak most lehetőséget lett kiélned belőled.
Tudtad, hogy egy vezetőnek a jó vezetést nem megtanulni, hanem gyakorolni kell; hogy a tekintély nem megtanulható, hanem megszerezhető; és az, hogy szeressenek, az senkitől sehogy sem követelhető.
De a legfontosabb, hogy másoknak nem a te akaratodból, hanem önszántukból legyél fontos: mert, hogy veled akarjanak táncolni, az nagyon is elérhető.
Ha a tánciskolát nem is egyedül kezded majd el, de te viszed ezt a nevet tovább, mert mindenki a saját útját járja, és neked egyedül kell megküzdened itt, ezen a Föld nevű helyen, önmagadért.
A spiritualitás az életed része, már sokkal korábban is megmutatta magát, de egyre jobban előtérbe kerül.
A táncosok, akik hozzád járnak majd, szinte egytől-egyik spirituális érdeklődésűek. Teljesen egyetértesz azzal, hogy a hasonló a hasonlóval tud a legjobban csapatban lenni. Ha egy táncosodnak fáj a lába, elmulasztod valami energiával, pedig sosem tanultad. Mikor valamelyikük lelkiekben rosszul van, megnyugtatod, pedig sosem végeztél még csak tanfolyamot se. És mind ezekkel a kisgyerekek anyukái is egyetértenek.
Találsz magadnak egy lelki otthont…
A más jellegű szemléleteddel már akkor rájössz, hogy valami nem stimmel ezzel a világgal. Valahogy túl sok minden nem úgy van, ahogy a tömegek mondják. Vagy inkább mondjuk úgy, te másként látod, vagyis jobban bele látsz a dolgokba.
Százakat és százakat fogsz tanítani a táncod által önmagadra, arra, amit valahonnan tudsz, és olyanra, ami más, mint a megszokott. Számtalan lelkiekben sérült fiatal fog hozzád járni, hogy veled egy tánciskolában táncolhasson, megismerhessen téged és a közeledben lehessen. Valahogy, valamiért szeretik majd a közelséged.
De ez nem tánc, az csak egy része, hanem Érzelmi Lélekintézet, ahol a fájdalmaink sebei a táncórákon és a színpadon gyógyulnak meg.
22 évesen megismered életed egyik legnagyobb szerelmét. Mindketten túl sok lelki viszontagságon mentetek már előtte keresztül, majd együtt is hasonlóan, és nem találod az érzelmi helyed ebben a kapcsolatban. Örülsz és szenvedsz egyszerre: végre valaki szeret, akkor miért nem vagy boldog? Ezért ismét menekülsz… rohansz ettől a világ elől is. Itt valahogy mintha semmit sem neked terveztek volna. A lány, akit megismersz fiatal, de már ismerted előtte is, pedig itt, ebben az életben még sosem találkoztatok; valami másik életből mindketten azonnal emlékeztek egymásra az itteni első találkozáskor. Valaki, akit már régóta ismersz és mégsem vagy vele sem boldog.
25 évesen gyermeked születik majd, egy szépséges kislány. De te is gyerek vagy még ehhez. Nem is tudsz az lenni, akit egy ilyen helyzet itt, neked szán. Magadba roskadsz… Ezért elítélnek majd, éveken át. Egyszerűen nem tudod majd, mit és hogyan kell tenned ebben a helyzetben, hogy a legjobb legyen.
Ezért ismét magadba zárkózol, oda belülre, ahol biztonságban érzed magad: önmagadba.
Azt érzed a világ bánt, éveken át és tán életeken át, és társad csak a magány.
Ahogy haladsz előre az életéveidben, egyre jobban érzed, hogy ezt a világot nem neked találták ki; itt valahogy minden más, mint, ahogy benned zajlik. Ahogy te szeretsz úgy nem szeretnek vissza, és hiába próbálsz másoknak erőből jó valaki lenni, úgysem vagy jó számukra. Segítesz a lelkiekben gyengéknek, hogy adhass magadból, de téged nem erősít senki; és az erőd fogy, egyre jobban… elmennél innen.
Az érzelmi gyötrelem sokkal de sokkal fájdalmasabb számodra, mint a testi fájdalom.
A tánc beleivódik az életedbe, annak imádod minden pillanatát. Ez az, amiben kiteljesedhetsz, amiben örülhetsz és magadból egy újat és újat alkotva megnyilvánulhatsz. A hip-hop tánccal együtt break táncot is oktatsz és tanulsz, hogy rengeteg testi fájdalom árán, hónapokon át gyakorolva megmutathasd pár másodpercben azt a különleges mozdulatsort.
Mindezt azért teszed, hogy elismerjenek.
És akik veled együtt táncolják ezt a táncstílust, ők is ilyenek: megbecsülést keresnek, idegen emberektől elismerésért küzdenek, a tenyerük tapsának egybehangzósága kapcsán.
Minél nagyobb a közönség tapsolás-hangja, annál nagyobb egy táncos érzelmi léleköröme!
30 évesen megérkezik életedbe a Szerelem-Tánctársad!
Annyira fiatal vagy még az itteni léthez, de örömöd leírhatatlan: végre hozzád társulnak, a te valódi világodban vesznek részt, ÉS ÍGY VALAKI VELED VAN!
A látomásod ismét igaz majd, amit előtte láttál. Emlékszem, hogy nem tudtad elképzelni, hogy igaz lehet, pedig igen. Pontosan olyan szép és magával ragadó, vonzó és tartalmas lányt ismersz meg, és ami a legfontosabb: ugyanúgy imád táncolni, mint te! Közösen folytatjátok tovább a tánciskolát… együtt tanítotok.
Évek telnek el és közben lelkiekben feltöltődhetsz, már nem vagy magányban, van kit érintened, van kit igazán szerelmezned, és van, akinek te vagy fontos, csakis te, aki vagy – nem kell szerepelned.
Persze, idővel aztán kiderül, hogy ő óriási lelki fájdalmakon ment keresztül és ebből megmentőt keresett; de te épp megmentő akarsz lenni, így megvan a közös összhang. Ha már magadat nem tudod megmenteni, valakit kell! Szerelem Társat érzel benne, aki benned közel lakik hozzád, a Lényedhez, aki vagy, aki lenni próbálsz. Nem bánt, nem kínoz, de ő is szenved a megszerzett saját életútjának fájdalmai miatt. Szenvedésetek is közös, ami így összeköt titeket. Megújulást hoz az életedbe, egy másik világot tár fel neked, olyat mutat, amit te nem tudsz és ez örömmel tölt majd el.
De aztán a fájdalmatok erősebb nálatok, meleg nyáron is rideg tél köszönt be, és néhány év után ismét magadra maradsz. Évekig szenvedsz emiatt. Álmatlan éjszakák, élettelen élet következik. Ismét egyedül vagy. Minek az élet, ha nincs magad kivel megosztanod? – mondod.
De a sok év alatt rájössz, hogy csak az a szerelem érhet véget, ami elkezdődött. És akkor volt igazán értékes, ha bármilyen fájdalmakkal is ért véget, mégis, ugyanakkor, ugyanúgy, ismét újrakezdenéd.
34 éves vagy, a tánciskola már csak vergődik: nincs benne újdonság, megváltozott a hangulat, már nem töltődsz fel belőle. A befejezését fontolgatod. Nem tudod, a tánc nélkül mit kezdenél magaddal, ezért halogatsz. Eltelik közben 2 év, és végleg vége.
Azt mondod: Viszlát!
Az életed holtpontra érkezik, számodra jelentéktelen minden. Pedig ekkor ébredsz rá legjobban önmagadra…
Tanácstalan vagy, nem tudod, mihez kezdj hozzá. Hónapok múlva még utánanyúlsz táncos múltadnak, de már nincs, akivel bármit is folytathatnál.
A magány kegyetlen seregei támadni fognak téged, nem hagyják, hogy örömmel légy benned. Addig ostromolnak majd, hogy azt mondod, vége, feladod! El akarsz menni innen és kiutat keresel erre, mert tudod, még mindig nem fogadott be ez a világ, nem tudtál az igényei szerint a részese lenni. Mint egy háromszög, amit nem tudsz a négyzetbe beleilleszteni.
Azon az éjszakán eljönnek érted. Ez majd nem egy álom, hanem valódi valóság! Jöttek és megkerestek, mert látták, hogy gyengülsz, hogy sebezhető vagy. Amikor befordulsz a fényalagút felé, ebben az álomnak tűnő valóságban, a másikon oldalon kelepce vár majd, ezért majd megtorpansz: érzed, valami nincsen rendben. Mennél, menekülnél innen, egy jobb világba, ahol számodra a jóság vár, ahol megbecsülnek és elismernek téged. De valami nem stimmel… Határozottan indultál, de megállsz, mert érzed:
Át akarnak verni!!!
És döntesz majd, a fényalagút előtt állva ezzel a mondattal: – „Bármi is van ott, én nem megyek át oda!!!”
És amikor riadva felébredsz mélységesen sötét lesz, az éj csendjének súlyos zaja zuhan rád, és valami vagy valaki közvetlenül a jobb füledbe a nevedet suttogja majd: „Rhhobbhiiii…” Szinte érzed a leheletét… Közben nem félsz, csak figyelsz. Érzed az erejét, érzed, hogy nem e világi, nem ember, hanem valami lény, aki itt van a szobában. Érzékeled nagyságát, alakját, de ekkor már nem tud ártani neked. Hamarosan elalszol…
Az életed során minimálisan fogsz csak orvoshoz járni, és a térdszalagszakadás után ez a második eset, hogy komolyabb dolog miatt kell kivizsgálásra menned. Belül bélgyulladásod van, nem súlyos, de elviselhetetlen: éjjel-nappal, 15 percenként élesen beléd hasító gyötrelmes görcsölést élsz meg – épp csak létezni tudsz napokon keresztül. Teljesen lefogysz és teljesen elmegy az életkedved.
Sok év majd, míg a tested azt a belső gyulladást megszünteti, amit létrehoztál – de semmiben nem gátol majd meg a későbbiekben.
Ismét sok évig vagy majd egyedül, tán túl sokat is az életed során, de megmozdul benned valami, ami miatt itt vagy, és ami a tiéd ebből a helyből, vagy inkább az, amiért itt létezel.
Mindig is érezted magadban a különlegességet, a másságodat, amit nem tudsz sehogyan sem beleilleszteni ebbe a világba. De pont ez nyit meg majd új kapukat előtted…
Ahogy egyre jobban beleérzel a világba, felfedezel egy számodra őszinteséget benne: nem az emberek őszinték veled, hanem te látod meg belül őket. Egyszerűen látod, milyenek, és érzed Lényüket. Úgy döntesz, utat keresel ehhez.
Eljársz spirituális közösségekbe, rendezvényekre, ahol a hozzád hasonlókat ismered meg. A korábban elvégzett gyógyító tanfolyamokat már régóta nem alkalmazod, mert érzed, valami sokkal több van benned és ezt meg akarod tudni.
Több dologgal is foglalkozol majd, hogy megismerd magad. Barátokat és ismerősöket gyógyítottál, láthatatlan erőkkel a táncosaidnak segítettél, és úgy érzed majd, ezt ki kell jobban bontakoztatnod belőled. Először ingyenes rendezvényekre jársz majd, mint Tisztánlátó, ki akarod idegeneken próbálni a tudásodat. Belelátsz másokba, olyat tudsz róluk, amit ők sem addig saját magukról és erre alapozod önmagad, a tudást, amit magadnak-magadban érzel, és nevet adsz neki. Elsőre Spirituális Gyógyítónak nevezed el magad, majd Tisztánlátónak és Energia Pszichológusnak, aztán Érzés Technológusnak. De úgy érzed, te Tisztánlátó vagy, ez vagy te, a tudásoddal ezt képviseled.
Több dologgal is foglalkozol majd, hogy megismerd magad. Barátokat és ismerősöket gyógyítottál, láthatatlan erőkkel a táncosaidnak segítettél, és úgy érzed majd, ezt ki kell jobban bontakoztatnod belőled. Először ingyenes rendezvényekre jársz majd, mint Tisztánlátó, ki akarod idegeneken próbálni a tudásodat. Belelátsz másokba, olyat tudsz róluk, amit ők sem addig saját magukról és erre alapozod önmagad, a tudást, amit magadnak-magadban érzel, és nevet adsz neki. Elsőre Spirituális Gyógyítónak nevezed el magad, majd Tisztánlátónak és Energia Pszichológusnak, aztán Érzés Technológusnak. De úgy érzed, te Tisztánlátó vagy, ez vagy te, a tudásoddal ezt képviseled.Akkor már régóta van internet, mivel 2015-öt írunk, és a megmutatkozásodhoz honlapnevet keresel. Nem értesz hozzá, de Tisztánlátó vagy, így ezt nézed meg. Így nulla hozzáértéssel elkészíted életed első honlapját, melynek neve:
40 éves korod körül őrjöng benned a társtalanság mivolta, tombol benned a szeretés átadásának hiánya, hogy valakit tiszta szívvel eláraszthass a legszebb érzéseiddel. Ezért útra kelsz…
Rendezvényről-rendezvényre jársz, saját standon van, Tisztánlátó Stand néven. Éveken át veszel részt spirituális jellegű fesztiválokon, vagy kisebb programokon is. Közben figyelemmel kíséred, hogy mire vagy képes, mit tudsz adni bárkinek belőled a tudásod kapcsán. Mint ahogy a táncban, úgy szintén százak és százak keresnek meg és ülnek le eléd a te asztalodhoz. Közben bölcsességeket írsz, és készítesz egy saját spirituális kártyát Érzések Bölcsessége néven – ezt használod is a tisztánlátáshoz.
A spirituális rendezvényeken valódi saját világra lelsz majd, ami már nagyon időszerű benned. Előadásokat tartasz, hogy elmondhasd sokaknak, mi zajlik benned, mit láttál meg a világból és mennyivel szebb és jobb is lehet ez. Arra van szükséged, hogy kimondhasd magadból, ami benned zajlik, hogy olyan hallgatóságod legyen, aki figyel rád – és ezt megszerzed magadnak a rendezvények által.
De amiért valójában elindultál, az Igaz Szerelem megtalálását, mégsem teljesül be. Mindent megteszel azért, hogy ne keress magadnak valakit, egy Társat, hanem magad tedd olyanná, aki meg tudja látni, mikor ott áll előtte, és szemeiben, a Gyönyörű szemeiben meglátod magad. Ezért belülről látva jársz-kelsz majd a világban, tudásodat arra fordítod, hogy érezd őt, lélekszemeiddel lásd.
Szeretnél végre úgy szeretni, ahogy te tudsz: tisztán és gyönyörűen!
Hiába jársz mindenfelé, megismerve másokat, mégsem találod azt, akiért valójában elindultál. Tudod, hogy aki vagy, túlzottan más itt, másként látsz az egész világból szinte mindent. Számodra nem ismeretes a harag, az ítélkezés, az ártó szándék léteztetése. Te szeretni akarsz, érinteni és ölelni, szerelmezni emberfeletti módon, valakit, aki átérzi ezt és belülről ölel át téged. Ezért sokat foglalkozol azzal, hogy olyan valaki legyél, aki érzelmi ajándéka lehet másnak, aki önmagával meg tudja szépíteni valaki már eleve gyönyörű Lényét. Ezért magadban keresed a megoldást.
Hiába jársz mindenfelé, megismerve másokat, mégsem találod azt, akiért valójában elindultál. Tudod, hogy aki vagy, túlzottan más itt, másként látsz az egész világból szinte mindent. Számodra nem ismeretes a harag, az ítélkezés, az ártó szándék léteztetése. Te szeretni akarsz, érinteni és ölelni, szerelmezni emberfeletti módon, valakit, aki átérzi ezt és belülről ölel át téged. Ezért sokat foglalkozol azzal, hogy olyan valaki legyél, aki érzelmi ajándéka lehet másnak, aki önmagával meg tudja szépíteni valaki már eleve gyönyörű Lényét. Ezért magadban keresed a megoldást.Különböző spirituális kezelésekre jársz majd, ahol a Társkapcsolatod létrejöttének a válaszait keresed. Sokféle dolgot kipróbálsz majd, ami közelebb vihet az Igaz Szerelmed megtalálásához, és ami ezt az utat előtted megtisztítja. Évekig megszámlálhatatlan órát töltesz a megoldásokkal, és úgy érzed, bármit megteszel azért, hogy létrejöjjön. Különböző kártyavetések, energia kezelések sora következik majd abban a pár évben. Tizenötször mész át az izzó parázson, többször a Boldog Társkapcsolatért, azzal sem foglalkozva, hogy megéghetsz – valahogy érzed, nem ismeretlen terület ez számodra.
Különböző spirituális kezelésekre jársz majd, ahol a Társkapcsolatod létrejöttének a válaszait keresed. Sokféle dolgot kipróbálsz majd, ami közelebb vihet az Igaz Szerelmed megtalálásához, és ami ezt az utat előtted megtisztítja. Évekig megszámlálhatatlan órát töltesz a megoldásokkal, és úgy érzed, bármit megteszel azért, hogy létrejöjjön. Különböző kártyavetések, energia kezelések sora következik majd abban a pár évben. Tizenötször mész át az izzó parázson, többször a Boldog Társkapcsolatért, azzal sem foglalkozva, hogy megéghetsz – valahogy érzed, nem ismeretlen terület ez számodra.Amikor az egyik ilyen parázson járáson háromszor mész át mezítláb a parázson, és a háromból mindössze egy vízhólyagod alakul ki, ami szív alakú és a vesénél van, a talptérkép szerint a társkapcsolatnál. Ezt azonnal egy jelnek veszed és felinspirálódva úgy érzed, eljött az idő, végre megérkeztél a szerelemhez.
Amikor az egyik ilyen parázson járáson háromszor mész át mezítláb a parázson, és a háromból mindössze egy vízhólyagod alakul ki, ami szív alakú és a vesénél van, a talptérkép szerint a társkapcsolatnál. Ezt azonnal egy jelnek veszed és felinspirálódva úgy érzed, eljött az idő, végre megérkeztél a szerelemhez.De ez az idő csak egy kezdet volt, csak az egyik lépés a parázson a tűzzel való lélektisztulással, és még évek telnek el a beteljesedéséig.
Bejársz hegyet-völgyet, úttalan utakon bolyongsz, égbe és föld alá mész, csakhogy meglásd „Őt”, bárhol is vagy épp akkor a világban. Az ajtó kilincsei kopnak, ahogy csak néhányan is kéz-kéz után nyitják és csukják. Elkeseredsz majd… nagyon. Nincsen ebben a világban egy világ – mondod -, amiben valakivel boldog közös világod lehet?
Úgy érzed, szinte minden rövid és fanyarul kilátástalan.
Egész életed során nagyon szeretni fogod a mondásokat, az ilyen bölcselkedéseket, az egy-két mondatos sokatmondó kifejezéseket. Még most is megvan az a füzet, amiben fiatal korodban másoktól kértél mondásokat, olyanokat, amit személyesen neked szánnának. Aztán elkezdesz írni sajátokat. Sokat. Nagyon sokat.
Jelenleg 1213 saját bölcsességed van!
Ahogy folyamatosan keresel és figyelsz, hogy mikor érkezik már meg végre, egy előadást tartasz. Mikor véget ér még néhányan maradnak, és beszélgettek, a mondásaidról esik szó. Ebben a társalgásban, abban a kissé félhomályban, valaki ragyog; kicsit más, mint a többiek, vagy tán nagyon – ezt érzed. És amikor legközelebb ugyanott ismét előadást tartasz, egyszer csak ott áll előtted, teljes életnagyságban, megfoghatóan és megérinthetően, szerethetően és szerelmezhetően: „Ő” az!
Megérkezett! Végre!
Egyszerre a legszebb is kivirul benned és még szebbé válik!
Ami csodás volt eddig már gyönyörűen ragyog!
Csak nézed és nézed végtelenségig a Gyönyörű szemeit… amiben akkor és ott, meglátod magad. Tudtad, hogy van a világnak egy ilyen szempárja, ami úszva ölelheted magad saját magadhoz. És ehhez nem tükörbe, hanem belé kell nézned.
A Gyönyörű már nem kérdés, hanem válasz a Mindenre, a megtestesült valóság itt, ahol vagy, most és holnap – minden ragyog körülötted… veled együtt.
Akit szeretsz, a Lénye nevén szólítod, mindabból merítve, amit te érzel benne. Te tudod magadban milyen, számodra milyen érzelmet jelent.
Így az „Ő” neve Gyönyörű lett… Így hívod majd „Őt”. És a szerelem spirituális szintjét éled meg vele.
Ez a szépséges érzelmi világ kitárul előtted, új tudásvilágok nyílnak meg folyamatosan benned. Sokkal jobban vagy önmagad a folyamatos elismerésben és fontosságod megélésében. Erőt merítesz abból, hogy igazán szeretnek, Társad már nem a magány, hanem egy álmod valóságra ébredése. Ezek az éveid majd az érzelmi történelmed legkiemelkedőbb szépségeiként van majd említve benned. Olyan ez, mint egy szerelem varázs, ami színekkel ragyogja tele valaki szomorú lelkét.
Ez a szépséges érzelmi világ kitárul előtted, új tudásvilágok nyílnak meg folyamatosan benned. Sokkal jobban vagy önmagad a folyamatos elismerésben és fontosságod megélésében. Erőt merítesz abból, hogy igazán szeretnek, Társad már nem a magány, hanem egy álmod valóságra ébredése. Ezek az éveid majd az érzelmi történelmed legkiemelkedőbb szépségeiként van majd említve benned. Olyan ez, mint egy szerelem varázs, ami színekkel ragyogja tele valaki szomorú lelkét.Azok az évek nem délibábként vannak majd emlékeidben, amik hirtelen tovatűnő árnyat hagynak csak maguk után, hanem a szívedbe és lelkedbe vésett szerelem-szépség, ami a múltból majd bármikor visszaragyog rád.
Ez az új érzelmi élet magával hozza az itteni legjobbságod kialakulását. Épít és nem rombol. Felemel és fent tart. Így olyan dolgokat is megtehetsz, amire előtte képtelen voltál. Meglátod pontosan azt, hogy miért is vagy itt, és ez a számodra fellelhető legjobb módon nyilvánul meg.
Tudod már, hogy mit kezdj itt magaddal, de még össze kell állítanod ezt benned. Olyan hozzád hasonlókat ismersz meg, akikkel jó barátok lesztek, együtt segítetek tovább másokat közös konzultációkon, és olyan módszerekkel teszitek ezt, ami nem ismert, de nagyon is a tudásotokat adja. Sőt, más tudásával összekapcsolódva olyan tudást hoztok közösen létre, amit külön-külön egyikőtök sem tud. Ezeket alkalmazzátok is folyamatosan, és a kezelések által saját magatokkal ismerkedtek meg. Közben rájössz arra, hogy nem egy könnyen elmúló tünemény ködös valósága vagy, hanem a jelenben egy rendhagyó módon megnyilvánuló Jövő Követe. Amit tudsz újdonság itt, nem ismert és nem gyakorlott, valami olyan, amire még sokaknak nincs rálátása.
Ahogy egy jó barátod mondja majd: – „Robi egy olyan hang, amihez fül kell, hogy meghallják!”
2018-ban meglátod az okot, amiért visszatértél ide, az egyik jövőből a múltba, hogy majd ne halj meg úgy és akkor, hanem átalakítva már a múltat máshova jutsz. Ez a szerelmi kapcsolatod pontosan erről szól, hogy másként dönts akkor, mikor megismerkedtek és egy másik életútra térj rá. Közben rájössz arra is, hogy amit 2015-ben eldöntöttél, az 3 év múlva érik be valósággá: tudod, hogy amiért ide jöttél véget ért! Már nincs szükséged arra, hogy itt tovább maradj, de szerelmes vagy, és menni semmiképp sem akarsz.
A virágok hangja néha a színekben pompázik tovább, karöltve a legszebb érzéseinkkel, ahol magunkat átnyújtva a szerelem színes óceánjában szárnyalhattunk.
Ámde a fájdalom virága színtelen pompájában szürke ködöt áraszt ránk, behomályosítva szerelem-éleslátásunkat, és a ködben eltévedve a csendes érzelem szavak is ordítva rontanak ránk.
Viszont az elmúlt szerelem kezdete az elmúlásban is benne van, ahogy a horizont végtelenje után nyúlunk.
Egy Gyönyörű szerelem ragyogása beleivódik a csillagok fényébe, és bármilyen éjjel bármilyen sötétségén áthatolva a Lényedben ragyogva létezik tovább.
Mikor ez a gyönyörű szerelem kifakul, számodra az ittlét öröme is kihuny benned. Nap-nap után, hónapok hónapok után jönnek… de nincs elég hatásuk rád.
Keresel, de nem találsz, mert ami olyan, csak hasonló, de nem az.
Keresed az érveket, az ittlét okait, de csak ürességet találsz, rideg fagyosságot, sötétben zajongó nappalokat.
Érzed a vég kezdetét, a felsóhajtó nappalok folyamatosságát. Magadban akarsz rendet tenni, megtisztulást érlelni, fájdalomátvilágítást testben és lélekben átélni.
Ezért drasztikus döntésre számod rá magad: 30 napig nem eszel semmit! Ez számodra felemelő és határozott álláspont majd abban, hogy magad felkészítsd és megnyugtasd: te sok mindent megteszel, ha kell, rajtad ne múljon!
De aztán ez sem elég…
Hiába az elszánt igyekezet, a fennkölt meglátás, számodra meghatározóan érdemleges eredmény nem születik.
Így 2020 november 3-án, az „Akkor elmegyek innen!” utolsó mondatoddal elmész erről a helyről, ebből az életből, az itteni létezésből. Ez nem egy közfelfogásban vett halál testi megszűnésének és megállított működésének az állapota, hanem valami, még közfelfogásban kevésbé ismert lételhagyás. De mondhatom, hogy „lélekcsere”, de pontosan ez sem igaz rá, mivel nem történik majd csere, nincsen cserélődés, de van folytatás, nincsen ittlét befejezés – látszatra.
Aki most ezeket sorokat írja én vagyok, de te, nálam van minden emléked, minden tudásod, és én neked adtam mindent, ami én vagyok. Együtt éltünk itt, közösen tettünk dolgokat, de mégsem voltunk ugyanazok. Látszatra egy test van, de valójában benne két Lény. Te általam voltál Tisztánlátó, és én általad tiszta szeretet megismerő. Én adtam neked abból, ahonnan én jöttem, és én kaptam tőled abból, aki te vagy. Nehéz ezt elmondani, de amikor a Tisztánlátó tudással érzékelted saját magadat, akkor az rajtam keresztül tetted. Nem kellett hozzá más, csak te és én. Mi együtt voltunk, együtt éltünk itt, mondhatni, hogy két lélek egy testben, két tudás egy ittlétezéssel. De aztán, amikor egyedül lettél nem bírtad, elmondtad a kamerába saját magadnak, hogy emlékezzél rá, milyen érzések kavarogtak benned. És amikor elmentél, valami kiüresedett bennem, mintha valamit elvesztettem volna, és valami végtelenül hiányzik. Egy hónap is eltelt, amíg megszoktam ezt a világot, egyedül ismerkedtem meg vele, és nem kaptam tőled segítséget hozzá. Fura volt ez az érzés, de másoknak elmondva megtudtam, hogy ezt lélekcserének hívják, és sokan élnek így, de az enyém nem mindennapi eset. Te nem fejezted be a könyved, de én folytattam tovább. Mondhatjuk úgy meghaltál, de én látom, ahol most vagy, ezért inkább azt mondom, elmentél innen máshová.
Amit te elkezdtél én folytatom tovább, de mégis közösen veled. Kiválogatjuk a legjobb mondásaidat és megírok egy 400 oldalas könyvet: Aranymondatok Bölcsességkönyv a neve. A mondásaidhoz leírásokat is írunk, hogy átfogóbb meglátást adjanak arról, amit ki akarunk fejezni. Tisztánlátó vagyok, és az írásaink tiszta állapotban, más lényekkel, többek között más világokban létező Létezőkkel közösen, egy kapcsolat rendszer kapcsán írjuk meg. Amíg itt vagy, együtt kapcsolódunk másokhoz, majd, mikor elmész, én kapcsolódom hozzád és másokhoz. Ezek olyan bizonyos állapotok, melyek által kilépsz belőled, mint ember, és belelépsz oda, amit csak ilyen állapotban érthetsz el. Csak írsz és írsz, kiírod magadból az összeset, ami benned már szinte feszítve volt, hogy átadhasd bárkinek azt, amit elhoztál ide a születéseddel és Lényed megnyilvánításával. Aztán ezt az írást én folytatom tovább. Kifejezéseket írunk le szavakkal megformázva, és olyan új szavak jönnek létre, amit eddig még senki sem használt. Készítünk még két bölcsesség kártyát is, hozzávaló kézikönyvvel. Itteni szemmel láthatóan mindent egyedül csinálok, a borítókat, a szövegeket, az összes grafikát, de valójában az összeset több millióan hozzuk itt létre.
Mióta elmentél, eltelt két év, és én is egyedül vagyok…
2022, elkészült az új weboldalad, webshopod, melynek neve:
www.aranymondatok.hu
De persze tudod, mert együtt csináltuk meg.
Én most a földi testlét szerint 49 éves vagyok és befejezem, amit elkezdtünk.
Mindenképpen…