Mindig készen állni arra, hogy bárkinek bármikor segítséget nyújtsunk, nem igazán lehet. Sokszor és jó érzésekkel segíthetünk bármikor bárkinek, de állandóan nem tehetjük ezt meg. A alapos körültekintés nélküli segítségnyújtások olykor áldozatszerepeket hordoznak magukban, és ilyenkor nem mértük fel előre átfogó bölcsességgel. Olykor az is jó, ha úgy segítünk, ha nem segítünk, mert azzal adhatunk sokat, hogy esetenként csak megfigyelve hagyjuk a másik képességeit magából egyedül kibontakozni. A bölcs meglátás különbséget tud tenni abban, hogy a legjobb jóhoz mikor tegyen, vagy ne tegyen, mivel adhatja egy helyzetben a legtöbbet a segítésrészvétellel.