Számtalan cselekvésünk van, nap, mit nap, és sokat belőle direkt akarunk is. Viszont akadnak olyanok, melyek akaratunk nélkül történnek meg velünk, és próbáljuk belőle kihozni a legjobbat. A cselekvés maga egy állapot, mely belőlünk kiindulva hozza magát létre életünkben. A túlságosan megfontoltak sokszor a túlgondolás felé veszik az irányt és várakozásba mennek át, közben magunkat tétlenségben hagyva. Nem teszünk, mert mondjuk, okot keresünk rá, nem mondjuk ki, mert hátha még nincs itt az idő rá – a cselekvésnélküliségbe zárjuk be magunkat. Sokszor biztosan nem tudjuk, hogy mit tegyünk, ezért inkább nem teszünk. Az így elvesztegetett lehetőségek és esélyek sora lehet a hátunk mögött, mely tán soha nem tér vissza már.