Feltételezésekkel teli látásmódokkal életünk útjának zsákutcáiba kerülhetünk. Azt mondva állandóan, hogy minden úgy van jól, ahogy van, nem teszi reálissá a történéseket, hanem sokkal inkább bennünk eltusolja azt. Nem tudjuk, hogy mi a biztos utunk az életünkben, de bármiről ezt feltételezve, meglehet, többszörösen letérünk róla, és az egészben így eltévelyedve és olykor szenvedve vagyunk. Az életünk realitását a belőle kiemelt és számunkra hasznos dolgok lényünkbe való tiszta beépülések adják. Hasznos az, ami minket többé tesz, és amivel oda jutunk, ahol azelőtt nem voltunk. És ami ebből eredően létrejön, az lehet a mi életutunk.