Bármilyen emlékünk meghatározóan hat ránk. Emlékeinkből létezünk, azok vagyunk, akik voltunk, és ami által ebből lehetnénk. Fontos, hogy úgy emlékezzünk ránk emlékeinkben, mint létrehozóját jelenkori önmagunknak, és az ebből kiemelt bármilyen emlékünknek is így jóságtartalmat adva. Csak az lehet szép emlékű, ami bennünk széppé teszünk most, és csak azzá válhatunk, amit mi ebből belőlünk teszünk. Ezért az emlékeink jóság-emléke akár az összes is lehet, ha mi magunkat jósággal éljük meg őket.