Át érezni valaki belső lényét, megemeli bennünk a megismerésének mikéntjeit és szintjét. Ilyenkor megérezhetjük, milyen érzelem és ok alapján cselekszi vagy éli az életét. Felemelő az a másság, ami belénk olvasztva átjár minket, és eggyé válhatunk a másik belső önvalójával. Könnyebb így tudnunk őt, nem szavainak vagy tetteinek hinni, és ez a belső közelség a meghatározónkká teheti őt. Ha megszeretjük Lényét, és saját magunkhoz idomultatjuk, eggyé olvadva vele a részünkké válik, miközben fontossága erősödik bennünk, és ahogy elér egy pontot, valahogy ő, már szinte mi, saját magunk vagyunk.