Bármely gondolatunk eltérít minket az érzelmeinktől, hogy logikai módon mérjünk fel, majd tegyünk bármit. Szeretjük, ha értelmet találunk egy érzelmi alapú tettünkben, hogy meg tudjuk magyarázni, mit és miért teszünk. Jó abban a gondolatfelhőben lenni, hogy okunk és értelmünk van abban, ahogy épp érzünk, és meg tudjuk gondolatainkkal magyarázni bármilyen érzelmünk érzéseit. Ez abban jó, hogy elfedjük magát az érzést, míg gondolkodunk. És sokszor ezzel akarjuk a legerősebb érzelmeinket elfedni önmagunk vagy mások előtt, így megkönnyítve ezeket. De az érzelem túl sokszor nem logikus, mégis, ahogy érzünk, azt érezzük, ha nem is tudjuk miért, de így jó nekünk.