Megújulni és abban maradni önmagában bölcs dolog, mivel nem térünk vissza a „volt-hoz”, hanem abból kiindulva és felismerve lépünk tovább. Kell, hogy legyen olyan fontosságú dolog, ami kimozdít a megszokottból és az új, de megélhető önmagunk irányába és világába visz el. A bölcsesség ebben az összessége az addig megélteknek, melyekkel összegezve és alaposan felismerve karöltve fogadjuk az újat. A megújulás mutatja, hogy „lehet”, és mi tegyük magunkat azzá, aki alaposan átvilágítva meglátja és meg is éli ezt.