Oly módon lehetsz valóban szabadságban, ha nem érzed magad fogolynak. A szabadság egy könnyen sikló érzelem-hullámzat, mely fuvallataiban úszva könnyűnek érezhetjük magunkat. Felszabadult lehetsz egy helyzet nyomasztó hatásaitól mentesülve, de újból belemerülve a részévé válsz. Szükséged lehet a bent létre, és ha már bölcsen állsz hozzá a legkevesebb sérüléssel távozol. A helyzet „bölcsességgel való átlátása” minket önmagával szabadít fel, és ebben az állapotban a szabadság-érzés ugyan kötöttséget nem ad, de nem is tesz minket elmerültté benne. Ezért a legbölcsebb szabadsággal bármit akkor élsz meg a legjobban, ha csak akkor akarsz a helyzetből szabadulni, mikor már minden, számodra fontos kötöttségét szabadsággal karöltve kiélted belőle, és a benne rejlő, számodra fontos  ismereteket a részeddé tetted.