Olyan módon tekinteni a világra, hogy mindenről azt véljük, a legjobb önmagában és számunkra is, megnyugtatóan hat ránk. Könnyű azt vélni, hogy minden jó, és szabaddá tesz minket ennek hazugsága. Mindenben a jót látni elveszíti ténységét, mindazt, amit valami azzá a valamivé tesz, ami. De persze számunkra csodás érzés, hogy mindenről jól vélekedve álmodjuk a világ tényeit, és rózsaszín öröme ennek ringat el a valótlanság mámorába.