A kisebbrendűség nagysága

Mikor egy rendnél van valami nagyobb, akkor az a rend alárendeli magát ennek nagyságához. Olyan rendet alakít ki, ami kisebb ahhoz képest, amihez méri. Minden rend egy adott rendszerhez adja magát, ami akár önmagához, vagy valamihez mérten létezik, és felmért valóságát ahhoz rendszerezi. Egy ilyen rendet kialakíthatunk önmagunkban is, amit valamihez vagy valaki rendjéhez mérjük, és ha ennél a felmért rendnél mi kisebbek vagyunk, vagy inkább annak érezzük magunkat, „kisebbrendűséget” alakítunk ki. Meglehet, hogy valóban egy „kevesebbel” rendelkezünk, de inkább mi éljük meg ezt ennek, főleg akkor, ha nem egy valós felmérésről van szó, hanem akár egy látszatba bújtatott vélekedés alkalmazásáról.

Egy „rend” kialakítása kiindulhat önmagunk ezzel kapcsolatos tényszerűségeinek az ismeretlenségeiből is: nem tudjuk, mit is tudunk adottan ebben, és ezért kisebbnek érezzük magunkat annál, amiről már látjuk ezt kibontakozottan.

A felmért valóságunk nem engedi, hogy olyan mélyre nyomjuk azt le, hogy ne legyünk ennek valós valóságában. A valóságmegállapítás tényszerű, és reális, persze csak akkor, ha fel van kellően ismerve.

De meglehet az is, hogy azért érzed magad valamihez mérten kicsinek, mert valahol belül tudod, hogy nagyobb tudsz lenni, csak nem tudod ezt magadból kibontakoztatni. Valami megakadályoz abban, hogy elérd a valódi nagyságodat: egy ok, ami meggátol, ami megállít, vagy csak egyezerűen hátráltat abban, hogy lépj és tegyél. Ha ezt, vagy esetleg ezeket a hátráltató dolgaidat felfedezed benned, akkor olyanná nőhetsz, aki számára szinte minden kisebbé válik. Persze minden nem, de akár nagymértékben igen. Ekkor már felülről szemlélsz mindent, és minden olyanná válik, mintha összement volna.

Pedig a dolgok nem változtak, Te lettél több és így nagyobb náluk! 

Így, amikor már ezen a szinten jársz, már nem kérdés, hogy valamit adottan tegyél, vagy ne tegyél, hanem a tetted egyszerűen a magabiztosságában válik természetessé, és ebből eredően a saját nagyságoddá. És ekkor eljutsz arra a pontra, hogy a Te saját rended kisebbségét nem fogod valami nagyobbsága miatt úgy megélni, hogy abból ne tudj fölé kerekedni.

Mindez azért van majd, mert nem érzed azt, hogy kisebb vagy, hanem nem szintezve magadat egyszerűen a saját tudásodból fogsz a nagynak tűnő fölé emelkedni, úgy, hogy lehet nem is jársz fölötte, nem érzed, hogy bármi is alattad van, mert ez az állapot lett önmagad természetes tulajdonság-jelensége.

/Bogdola Róbert/

#aranymondatok