A színek beszéde

Rózsaszínben szólni valakihez: tele van szeretettel.

Feketében haragudni a világra: sötétségben létezni, fénytelenben.

Sírni a fájdalom szürke könnyeit: a vizsgált világa legyen Lényünknek.

Mikor számodra színeiben pompázik a világ, Te is belül színeket ragyogsz. Ezt a fényt látod a világban szivárványként: a benned létrejött színpompáját.

Egy olyan világ, melyben nincsen szín-játszás, oda beférkőzött a fájdalom és a szomorúság sötétsége.

A harag ostobasága a szeretet gyilkossága! 

Ez megöli azt, ami minket éltethet, és érzelmi ecsetével alkotja meg minden szürke fakóság másságát: bennünk életre kelve.

Mikor fáj a lét, a szikrázó égbolt is fekete felhős – benned.

Életre kelteni abban, amiben mindig is ott volt: addigi felismeretlenség – benned.

Színekben szólni önmagadhoz nem lehet egy látszat arc feketére sminkelt arcodon végignyúló sírásfolyója. 

Színekben szólni a világhoz egy pompázatos világ csillámait hintik a résztvevőre, és mindenki jól jár – benned.

Mert hát minden belőled kiindulva tér vissza hozzád úgy, hogy sosem ment ki belőled.

A Szürke Könnyek Tava mutatja meg a legjobban: ideje színesre festeni a világod!

/Bogdola Róbert/

#aranymondatok